Rég nem írtunk a blogba, de most így az ősz beköszöntével, úgy gondoltuk, hogy megosztjuk veletek a nyár emlékezetes cupcake pillanatait.

1. A cupcake kalandok az újlipótvárosi Restaurant Day-jel kezdődtek, amelyre nagy izgalommal készültünk, hiszen egy napra megnyithattuk saját sütibárunkat, végre nem csak gondolatban. Az országos Restaurant Day-en,  2013. május 18-án egy napra bárki nyithatott éttermet/vendéglátó egységet engedélyek nélkül. A kezdeményezés szenzációs és a világon egyre többen csatlakoznak a programhoz hobbi szakácsként, illetve cukrászként. A Hegedűs Gyula utcában, a nagyi ablaka alá invitáltuk a süti imádokat, ahol az 1900-as években épült ház belső udvarában idéztük meg a múlt és a jelen különleges hangulatát. Az előkészületek szinte ugyanúgy zajlottak, mintha egy kiállításra készültünk volna, izgatottak voltunk és a legjobbat szerettük volna adni a "vásárlóinknak".

Elkészültek a cupcake-ek, a limonádék és a Kicsicake molino, valamint a pöttyös terítő és az tortatartók is felkerültek az asztalra. Rengeteg látogatónk volt, 120 db nyári gyümölcsös cupcake fogyott 2 óra alatt és a süti kínálgatás közben kis cupcake közösségek alakultak, ki-ki megtalálta a saját sütipartnerét...az utca megtelt élettel. Nagyon jó volt látni, hogy az emberek mennyire nyitottak az újdonságokra és, hogy mennyire megmozgatja a várost egy különleges, össznépi rendezvény, mely kiszakítja a lakókat a megszokott hétköznapokból. Többen arról is beszéltek, hogy érdemes lenne ezt minden héten megismételni, mert így talán több mosolygós embert is látnánk az utcákon.

Szerintünk a képek magukért beszélnek...

A cupcake piknikről a Városkommunikációs blog is beszámolt:)

A hétvége felé a cukorszintünk az egekbe szökött és megteltünk új cupcake-élményekkel...nem is tudtam elképzelni, hogy ezt még lehet fokozni, egészen addig amíg el nem jött a süti expo napja.

A Cake & Bake Show az Egyesült Királyság egyetlen olyan eseménye, ahol testközelből lehet megismerkedni a sütés művészetével és a legújabb trendekkel. A háromnapos rendezvényen felsorakozik az angol süti világ színe-java: híres cukrászok, gasztrobloggerek, és üzletemberek tartanak órákat különböző témákban, a standoknál bemutatásra kerülnek a legújabb kézműves termékek, eszközök és felszerelések, valamint egész napos élő versenyek zajlanak. 

Amikor beléptem úgy éreztem magam, mint Alice Csodaországban. Hatalmas standok voltak felépítve a legnagyobb nevekkel...Dr Oetker, Renshaw, Neff, Lakeland, Bakingmad.com, Sainsburys, Bonne Mamman, stb. csak, hogy néhányat említsek. Ezen kívül a barátságos, pici standok is felsorakoztak, ahol kisebb cégeket ismerhettem meg. Itt lehetett kóstolni, beszélgetni, kérdezősködni vagy éppen egy receptkönyvet/sütimagazint olvasni. Délben kezdődött az első órám Ann Pickarddal, aki 25 éve foglalkozik cukorból készült figurák modellezésével, amit angolul sugarcraftnak hívunk. Megmutatta, hogyan is lehet a különböző technikákkal állatokat formázni fondantból és azt is, hogy a cupcake-eket, illetve tortákat, hogy lehet feldíszíteni velük.

A másik órát, amin részt vettem Harpeet Baura tartotta, a nyugat-londoni Crumbs Couture tulajdonosa. Elmesélte, hogy évekig dolgozott egy irodában, de mindig is szeretett süteményeket sütni és nagy álma volt egy saját sütibolt Londonban, amit 2009-ben meg is nyitott. Az órán megtanulhattuk, hogy a cupcake-eket, hogy lehet vajkrémmel különböző dekorcsövekkel feldíszíteni, illetve, hogy hogyan is lehet elkészíteni a tökéletes krémet a cupcakek tetejére. 

Álszerénység lenne azt állítani, hogy minden új volt számomra és jó érzéssel töltött el hogy már sok fortélyt ismerek. Összességében nagyon tetszett a program és csak ismételni tudom magam...rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem. Lenyűgöző volt számomra, hogy mennyi szakembert és hobbicukrászt hozott össze ez az esemény, valamint hogy mennyire nyitottak az emberek arra, hogy a saját tapasztalatikat, tanácsaikat átadják másoknak. Remélem egyszer egy hasonló, magyar rendezvénynek én is a részese lehetek!

Ahogy már említettem nektek április elején egy hetet a testvéreimmel Manchesterben töltöttem. Az idei túra egy kicsit különbözött az eddigiektől, mert nemcsak pihenéssel telt, hanem szakmai tapasztalatok gyűjtésével is. Megismerhettem Manchester cupcake arcát, ugyanis ellátogattunk néhány számomra új cupcake boltba, részt vettünk egy süti expon, sőt még angol alapanyagokból is süthettem cupcake-et a magyar vonatkozású Stick 'n' Step alapítvány gyerekeinek.

De mindent szép sorjában...

Az első hely, amit szeretnék megemlíteni az a And the Dish Ran Away with the Spoon nevezetű kis sütibolt, amit egy házaspár vezet és bátran merem állítani, hogy Didsbury legfinomabb sütijeit árulják. (Mint később kiderült az Independent, amely Anglia egyik legnagyobb napilapja, besorolása szerint a bolt benne van az Egyesült Királyság 50 legjobb teaházában) Megkóstoltuk a Brownie-s, Apple Pie-os és Red Velvet cupcake-eket, amiket isteni, habos kávékkal eszegettünk...mennyei volt. Elújságoltuk, hogy Magyarországról jövünk és hogy cupcake-eket sütök, amire megörültek, és olyan készségesen, kedvesen álltak hozzánk, hogy ilyet ritkán tapasztaltam még. Azt mondták, nyugodtan nézzek körül, jegyzeteljek, és fotózzak... Hát íme:

A másik említésre méltó kis üzlet pedig a Cupcake Boutique volt Prestburyben, ahol a tulajdonossal szintén jót beszélgettünk, nagyon közvetlen volt, és elmondta, hogy bár a cupcake-ek nem frissek (mert vasárnap nem süt a felesége), mégis ajánlja, hogy kóstuljuk meg. Közben azzal büszkélkedett, hogy sok híresség is megfordul náluk pl. Wayne Rooney, a Manchester United legendája a látogatásunk előtti nap nála sütizett. Lelkesen mesélt tovább, mi pedig közben mosolyogva elfogyasztottuk a diós-karamellás, vaníliás és csokis cupcake-eket...

Régóta nem írtam ide a blogba csak a facebookra posztolgattam, aminek nem a hanyagságom az oka, hanem az időhiány. Február elejétől koleszos lettem, így kezdetét vette egy új korszak, de a sütögetés persze nem maradhat el, csak egy picit ritkábban történik.

Múlt héten például apukám 50. szülinapjára sütöttem és meglepetés bulit is szerveztünk neki, így az egészet titokban kellett tartani. Mivel az ünnepelt reggel dolgozni indult, pontosan egy délelőtt állt rendelkezésemre hogy készen legyek a cupcake-ekkel, a tortával, a díszítéssel, a csomagolással, és a kocsiba pakolással...Csak úgy, mint egy igazi süti gyárban, határidőre dolgoztam. És mindenezt úgy kellett produkálnom, hogy az illatok nehogy eláruljanak. 6 ügyes kéz (a testvéreim segítsége), 3 óra sütés és 1 óra szellőztetés után kész voltunk az apu által legjobban kedvelt sütikkel. Az egyik fajtának a meggyes-mákosat választottam. Ez egy vaníliás, mákos alapú süti, a közepében egy meggyel és mascarpone krémmel a tetején. A másik pedig a csupacsokis lett, amelynek 70%-os étcsokoládé darabokkal ötvöztem a tésztáját és tejcsokis krémmel díszítettem. Hmmm, még így egy hét után leírva is jól hangzik...:)

Apa a nagy meglepetés közben teljesen természetesnek vette, hogy a kicsicake-et eszegette. (Ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy a jót nagyon könnyű megszokni:) Mikor a zsúrkocsin betoltuk a sütit, meg sem kérdezte, hogy ezt mikor, hogy készítettem, egyszerűen természetes volt, hogy az én sütijeimmel ünnepeltük ezt a csodás napot.

Úgy döntöttem rendet teszek a fagyasztóban...felhasználva a megmaradt cupcake krémeket és az előre kikevert tésztákat, sütök a hetvégére egy adag sütit. Ezzel csak egy baj volt, hogy nem mindegyik dobozra írtam rá, hogy melyikbe mit tettem. Találtam két csokis alaptészta kinézetű masszát, így gondoltam csinálok egy adag fincsi csokis cupcaket. Vártam pár órát amíg kiengedtek a fagyasztott masszák, betettem őket a sütőbe, és ahogy mindig szoktam 20percre beállítottam az órát. Amikor csipogott az óra megnéztem, hogy megsültek-e. Hát a közepe beesett és "nyers" maradt. Kiszedtem őket, megkóstoltam és rájöttem, hogy nem nyers volt, hanem az egyik adag massza nem alaptészta volt, hanem csoki krém. Na, most mi csináljak? Kókuszgolyót? Az annyira egyszerű lett volna. Inkább golyókat formáltam belőlük, csokiba mártottam őket és csokinyalókákat készítettem. Az eredmény pedig az lett, hogy megalkottam az első kicsicake popjaimat, amik egyszerűek, dizájnosak, és szerintem nagyon finomak.  

Csokis kicsicake popok

Sajnos az elmúlt pár napban engem is beszippantott a vizsgaidőszak és ezért egy kicsit eltűntem a cupcake-ekkel együtt. Bár ez így nem is teljesen igaz, hiszen facebookon felposztoltam nektek a mikulásos cupcake-eimet. Az első adagot egy kedves ismerősöm kislányának az ovis télapó partijára csináltam, a másikat pedig a barátnőm kérte ajándékba.

Csokis, vaníliás kicsicake, ostya mikulással a tetején az ovi bulira

és fekete-erdős, mézeskalácsos kicsicake a barátnőmnek....

Mindkettőnek nagy sikere volt, úgy tudom:) Ezenkívül még egy sütit sütöttem, tesómnak, Annának a 15. szülinapjára egy szivárvány tortát a hétvégén. Emlékeztek a szivárvány cupcake-ekre, amiket együtt csináltuk a hugival? Íme itt a torta változat is:

Hát gyorsan összefoglalva a napokat ezek a sütik történtek a tanuláson kívül, amik hál' istennek kicsit kiszínezték a szürke hétköznapokat. Közben pedig már gondolatban készülök a cupcake karácsonyra is. Sok hozzávalót rendeltem Angliából, amit a Brigi hoz nekem és jövő héten, amint vége a vizsgáknak, újra felkötöm a kötényt és alkotok... ja és lesz nektek egy karácsonyi meglepetésem is, úgyhogy készüljetek!!!

Újra eljött a szeretett december és a karácsonyi hangulat...Azt hiszem ebben az évben ez a hónap számunkra kicsit más lesz, mint szokott, hisz már nem csak a karácsonyi készülődésről, hanem a cupcake-ekről is szól. Bármerre járunk, bármit látunk újabb és újabb ötletek jutnak az eszünkbe, amiket próbálunk is megvalósítani és megosztani veletek.
Tegnap például elmentem az Operába Diótörőt nézni és a hópihetánc közben elbambulva, már azon gondolkoztam, hogy milyen hópihéket süssek este?! Aztán ahogy hazaértünk és meggyújtottuk volna az adventi koszorút, már nemcsak a hópihe cupcake-ek sütésén jártak a gondolataim, hanem azon, hogy hogyan tudnám ráültetni a koszorúra...

Hát így:

Vaníliás-kókuszos hópihék az adventi koszorún

Tegnap délután kipróbáltam az összes díszítő csövet, amit eddig vásároltunk, hogy meg tudjam nektek mutatni, mennyire sokszínűek lehetnek a már így is sokszínű cupcake-eim. A díszítő csövek lehetnek műanyagok vagy fémek, kicsik vagy nagyok, amelyek könnyen illeszthetőek a krém és habzsákok végeibe. Készíthetünk velük például csillagokat, rózsát, szalagokat, szirmokat és füvet. A díszítő csöveket mindegyik krém esetében könnyű használni, igaz, azért, hogy a krémek jól nézzenek ki a sütik tetején a kéztartásra is figyelni kell. Első alkalomra azért szerintem nem lettek rosszak. De ígérem, hogy tovább fogok kreatívoskodni!

Miss Green, Miss Round, Miss Swirl