Honnan is ered a cupcake őrületem? Hát most elmesélem..

Egy esős márciusi napon Angliában shoppingolni indultunk, Brigivel, a nővéremmel, aki Manchesterben él 5 éve. Utunk akkor még nem tudtuk hova vezet. A főutcán sétálgattunk, amikor egyszer csak elkezdett szakadni az eső. Elázva, átfagyva (az angol eső ugyanis hideg is) eldöntöttük, hogy megiszunk egy meleg kávét. Észrevettük  a Hey Little Cupcake hirdető táblát, és mit sem sejtve betértünk az első cupcake boltunkba. Egy sütit és egy kávét kértünk, majd leültünk a szuper dizájnos kis kávézóban. A kávé mellé megkóstoltuk a Red Velvet-et, amit leginkább a sajttorta izéhez tudnék hasonlítani, és a La Paris nevű cupcake-ket, aminek csokis tésztáját vaníliakrémmel ötvözték. Beleharaptunk, és aztán egymásra nézve, csak annyit mondtunk, hogy „Hú, de édes!”. Elfogyasztva, megköszönve az első cupcake élményt hazamentünk, de már útközben elhatároztuk, hogy ide újra visszatérünk. Bár az igaz, hogy nagyon édes volt, de mégis valami megfogott minket ezen a helyen. Hogy ez a dizájn volt, maga a hely, vagy a sütemény azt akkor még nem tudtuk, mindenesetre azt igen, hogy jöhet a második kör.